A lovasbetyárok főhadiszállása a Kecskeméthez közel eső Helvécián található. Szeretik az állatokat, szenvedélyük a ló, a lovakkal való foglalkozás. Büszkék a magyar lovas hagyományaikra és büszkén viselik elődeik által is használt csikós ruhát. Szolgáltatásaik a lovas játékokhoz, lovas látványosságokhoz és a lovagláshoz kapcsolódik. Betyárjaik mindegyike több éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a lovas szakmában. Hétköznapjainkban nóniusz lovak idomításával és tenyésztésével töltjük.
Több európiai és európán kívüli országba kaptunk már meghívást, Marokkói királytól, Erzsébet királynőig, akiket eltudták kápráztatni lovasbemutatóikkal.


Gondolatban másfél-két évszázaddal megyünk vissza az időben. A XIX. században a jószágokat a nagy kiterjedésű pusztákon tartották. A pásztorok a jószággal együtt kora tavasztól késő őszig kint laktak a pusztán. Sőt a szilaj pásztorkodás is élt még ebben az időben, vagyis a telet is kint töltötték az állatokkal. A szilaj pásztorkodás előnye volt, hogy csak az egészséges, kemény állatok maradtak meg. A pásztorok királya mindig a csikós volt. Utána következett a gulyás, a juhász, a kondás. A csikós a ménesek őrzését végezte, kemény ember volt. Sokszor éjjel-nappal nyeregben ült, ha a ménes nyugtalankodott.Szerették a lányok és a menyecskék. Lóháton könnyen tette meg az utat a lányos házig és vissza egy-egy éjszaka. A csikósok a legjobb, leggyorsabb lovat választották ki a ménesből. A ménes terelése, a csikók nyereg alá törése, a lovak kifogása a ménesből, vagyis munka után, amíg a lovak békésen legelésztek, volt idő a csikós lovakat és saját ügyességüket kipróbálni. Különböző mutatványokra tanították lovaikat, melyeket Önök is fognak látni.
A csikós életét nagy költőnk, Petőfi Sándor is megénekelte: ,, A pusztán születtem s a pusztán lakom. Nincs nádfedeles, kéményes házlakom. De van cserényem és van jó paripám, Csikós vagyok az alföldi rónán.”
Ma már a csikósok is másként élnek, de az elődök tudását, hagyományait őrzik és tovább adják a következő csikós nemzedéknek, illetve bemutatják azt a nagyközönségnek.
